Vadiúj repülőre vált Budapesten a Swiss!

CSeries_ZRHNL_20150623_Newsbild_546_307

Július közepétől egy vadonatúj repülőgéptípussal, a kanadai fejlesztésű Bombardier CS100-assal repül Budapest és Zürich között a Swiss. Ami nagyon jó hír, mert ez azt jelenti, hogy egy teljesen új fejlesztés váltja le az öregecske – bár szerethető – Fokker100 repülőket, melyek a Helvetic Airways üzemeltetésében teljesítik évek óta a Swiss járatokat. A Fokkerek amúgy jó repülők, a mai utastekehez képest komoly rajtuk a lábtér, de azért a kor is látszik rajtuk. Most a Swiss, amelyik először vezeti be a Bombardier CSeries típust, több próbarepülést követően elsőként rendszeres menetrendszerinti járaton július 15.-én a Zürich-Párizs útvonalon. A Bombardier Cseries egyébként nemrég járt Budapesten is.CS100

És nem sokkal utána Manchester, Prága és Budapest is jön: a CSeries július 17-én érkezik Budapestre a reggeli, 8.55-kor landoló járattal, de az esti, 19.05-kor érkezőt is ez a típus teljesíti majd a tervek szerint. Augusztustól Varsó és Brüsszel, szeptemberben pedig Nizza, Stuttgart, Hannover, Milánó, Firenze és Bukarest kerül fel a CSeries térképére. Az új regionális gép versenytársaihoz képest 50 százalékkal halkabb és 25 százalékkal kevesebb kerozinnal is beéri, ennek is köszönhetően évi 90 ezer tonnával csökkentheti a károsanyag-kibocsátást. Az új típus bevezetésével 150 új légiutas-kísérőre is szükség lesz – olvasható a Swiss közleményében.cs100_cabin

Hú, de zsíros üzlet a repülőgép-gyártás: 31000 új gép 2034-ig!

 

Hú, de zsíros üzlet a repülőgép-gyártás
Csak győzzük égbolttal! – mondhatnánk azokat az ipargái becsléseket hallva, amelyeket a párizsi légishow-n ismertetett a Boeing és az Airbus, a két legnagyobb repülőgépgyártó. Röviden: a következő 19 évben a világ légitársaságainak több, mint harmincezer gépet adnak majd el, ötezer milliárd dollár értékben.
A számítások szerint fix öt százalékkal nő az utasszám, s Európa és Észak-Amerika helyett ázsia lesz a legkomolyabb tényező az iparágban. Akkora lesz a forgalomnövekedés, hogy a hosszú távú járatok kilencven százalékát kiszolgáló csomópontok nem bírják majd kapacitással.
Ekkora forgalomhoz azonban komoly infrastruktúra kell. Ma 47 olyan repülőteret jegyzünk, amelyek az interkintinentális forgalom 90 százalékát biztosítják (Hongkong, Frankfurt, New York, Singapore, stb…), ám ekkora növekedést nem bírnak majd kapacitással. Nem is lehet növelni a kapacitásukat olyan ütemben, hogy követni tudják a robbanást, ezért az iparág arra számít, hogy további 44 repülőtér növi ki magát globális megahubbá 2034-re.
A Boeing előrejelzései szerint 2034-ig 38 ezer új repülőgépre lehet igény a világban, ehhez képest az Airbus szerényebb számokkal állt elő, 31800 utasszállító és 800 tehergépes jóslatával, mindez 3-5 százalékkal merészebb terv, mint amit tavaly ilyenkor publikáltak. A két nagy játékos gigászi sok ezer milliárd dolláros üzletébe beleszól még a brazil Embraer és a kanadai Bombardier is, amely épp most véglegesíti a 110 személyes CS100-as és a 135 személyes CS300-as gépeit. A CS100-as a Swiss színeiben pompás látványt mutat a Le Bourget-n, bár kérdéses, hogy az 5,4 milliárd dolláros fejlesztés behozza-e valaha az árát.
Randy Tinseth, a Boeing kereskedelmi alelnöke szerint a 2034-ig gazdára találó gépek 42 százaléka a meglévő flotta kiöregedő gépeinek cseréjét szolgálhatja, tehát 58 százalék, csaknem húszezer repülő bővíti majd a világflottát. Ebből 26 ezer rövid- és közepes távolságokra járó, keskenytörzsű típus talál majd gazdára, ezek 35 százalékát diszkont-légitársaságok vásárolják majd
John Leahy, az Airbus ügyvezető igazgatója szerint 13 ezer gépet csak azért adnak majd el, mert az üzemeltetőik kisebb fogyasztású, gazdaságosabb repülőkkel szeretnének repülni. Az Airbus a Boeing fölé lövi a nagygép-igényt, 8100 szélestörzsű és 1550 óriásgép  kerül majd a jövőbeni üzemeltetőihez. 2001 szeptember 11. óta 84 százalékkal nőtt az utasszám, tavaly összesen 3,3 milliárd utast fuvaroztak a világ légitársaságai. 2034-re azonban 6,3 milliárdos forgalmat várnak az iparág bennfentesei, s azzal számolnak, hogy ez egyre jobban élő ázsiai középosztály lesz a növekedés hajtóereje.
S másban is élen jár majd Ázsia: húsz éven belül már a magánrepülőgépek 43 százalékát adják majd el a gazdaságilag gyorsan fejlődő kontinensen. A gépek fogyasztása az otóbbi tizenötévben harmadával csökkent ugyan, de arról nem nagyon esik szó, mi lesz a hatalmas forgalom során a légkörben elégetett sok-sok ezer tonna kerozin égéstermékével. A légiipar célja, hogy 2020-tól nem növeli a szén-dioxid-kibocsátást és 2050-re a 2005-ös szint felére mérsékli azt.
Charles Champion, az Airbus alelnöke szerint a világ szén-dioxid-kibocsátásának 2 százalékát adja a légiipar. A repülőgépgyártó évente 2 milliárd eurót költ kutatás-fejlesztési programokra, ebből olyan új technológiákat
tudnak kifejleszteni, amelyek a repülőgépek hatékonyságát javítják. A csúcstechnológiás fejlesztéseket számos más vállalattal karöltve kísérletezik ki, de a célok elérése így is kemény munka lesz, ha egyáltalán megvalósul.

Csak győzzük égbolttal! – mondhatnánk azokat az ipargái becsléseket hallva, amelyeket a párizsi légishow-n ismertetett a Boeing és az Airbus, a két legnagyobb repülőgépgyártó. Röviden: a következő 19 évben a világ légitársaságainak több, mint harmincezer gépet adnak majd el, ötezer milliárd dollár értékben.

A számítások szerint fix öt százalékkal nő az utasszám, s Európa és Észak-Amerika helyett Ázsia lesz a legkomolyabb tényező az iparágban. Akkora lesz a forgalomnövekedés, hogy a hosszú távú járatok kilencven százalékát kiszolgáló csomópontok nem bírják majd kapacitással. Ekkora forgalomhoz azonban komoly infrastruktúra kell. Ma 47 olyan repülőteret jegyzünk, amelyek az interkintinentális forgalom 90 százalékát biztosítják (Hongkong, Frankfurt, New York, Singapore, stb…), ám ekkora növekedést nem bírnak majd kapacitással. Nem is lehet növelni a kapacitásukat olyan ütemben, hogy követni tudják a robbanást, ezért az iparág arra számít, hogy további 44 repülőtér növi ki magát globális megahubbá 2034-re.

A Boeing előrejelzései szerint 2034-ig 38 ezer új repülőgépre lehet igény a világban, ehhez képest az Airbus szerényebb számokkal állt elő, 31800 utasszállító és 800 tehergépes jóslatával, mindez 3-5 százalékkal merészebb terv, mint amit tavaly ilyenkor publikáltak. A két nagy játékos gigászi sok ezer milliárd dolláros üzletébe beleszól még a brazil Embraer és a kanadai Bombardier is, amely épp most véglegesíti a 110 személyes CS100-as és a 135 személyes CS300-as gépeit. A CS100-as a Swiss színeiben pompás látványt mutat a Le Bourget-n, bár kérdéses, hogy az 5,4 milliárd dolláros fejlesztés behozza-e valaha az árát. 
Randy Tinseth, a Boeing kereskedelmi alelnöke szerint a 2034-ig gazdára találó gépek 42 százaléka a meglévő flotta kiöregedő gépeinek cseréjét szolgálhatja, tehát 58 százalék, csaknem húszezer repülő bővíti majd a világflottát. Ebből 26 ezer rövid- és közepes távolságokra járó, keskenytörzsű típus talál majd gazdára, ezek 35 százalékát diszkont-légitársaságok vásárolják majd.

John Leahy, az Airbus ügyvezető igazgatója szerint 13 ezer gépet csak azért adnak majd el, mert az üzemeltetőik kisebb fogyasztású, gazdaságosabb repülőkkel szeretnének repülni. Az Airbus a Boeing fölé lövi a nagygép-igényt, 8100 szélestörzsű és 1550 óriásgép  kerül majd a jövőbeni üzemeltetőihez. 2001 szeptember 11. óta 84 százalékkal nőtt az utasszám, tavaly összesen 3,3 milliárd utast fuvaroztak a világ légitársaságai. 2034-re azonban 6,3 milliárdos forgalmat várnak az iparág bennfentesei, s azzal számolnak, hogy ez egyre jobban élő ázsiai középosztály lesz a növekedés hajtóereje.

S másban is élen jár majd Ázsia: húsz éven belül már a magánrepülőgépek 43 százalékát adják majd el a gazdaságilag gyorsan fejlődő kontinensen. A gépek fogyasztása az utóbbi tizenötévben harmadával csökkent ugyan, de arról nem nagyon esik szó, mi lesz a hatalmas forgalom során a légkörben elégetett sok-sok ezer tonna kerozin égéstermékével. A légiipar célja, hogy 2020-tól nem növeli a szén-dioxid-kibocsátást és 2050-re a 2005-ös szint felére mérsékli azt.  Charles Champion, az Airbus alelnöke szerint a világ szén-dioxid-kibocsátásának 2 százalékát adja a légiipar.

Az Airbus évente 2 milliárd eurót költ kutatás-fejlesztési programokra, olyan új technológiákra, amelyek a repülőgépek hatékonyságát javítják. A csúcstechnológiás fejlesztéseket számos más vállalattal karöltve kísérletezik ki, de a célok elérése így is kemény munka lesz, ha egyáltalán megvalósul.

Malév retro: az új ruhát kapott Q400

Szemet gyönyörködtető a Malév negyediknek átvett, Bombardier Q400 repülőgépének új festése, amely 1960 és 1974 között volt az IL-18 típus hivatalos “arculata”! A retro festéssel díszített Malév-madárka a cég regionális útvonalain repül, mint Stuttgart, Várna, Bukarest és Prága – hogy csak a fontosabbakat említsük. A Malév a cég 65. születésnapja alkalmából öltöztette új ruhába legújabb típusát.

A Malév, jogelődje, a Magyar-Szovjet Légiforgalmi Társaság (Maszovlet) 1946. március 29-ién alakult, s első járatot pont Prágába indította. Ezért, a Malév a retro-gép bemutatása mellett egy Prágai járatra ki is sorsol 16 jegyett mindazok között, akik a weblapjukon, vagy a facebookon helyesen válaszolnak néhány elég egyszerű kérdésükre. Akik nyernek, a születésnapon, azaz március 29-én, már a ferihegyi SkyCourt épületrészben gyönyörködhetnek a repülőgépekben, melyet az utazásukat megelőző hétvégén nyitnak meg a forgalom előtt.


A Q400-as festésére Angliában került sor, s érkezését követően hivatalosan be is mutatták Ferihegyen, a pilóták egy áthúzással tisztelegtek az elmúlt 65 évnek, amelyet az egyes pálya felett hajtottak végre.

 

„Európa szerte és Amerikában a nagy múltú, patinás légitársaságok úgy őrzik hagyományaikat, hogy egy-egy repülőgépüket retro image-be ’öltöztetik’. A Malévnál most mi is ezt a formát választottuk arra, hogy megünnepeljük légitársaságunk megalakulásának 65. évfordulóját! Ezzel nemcsak egyetlen napig hívjuk fel utasaink figyelmét a Malév márkában és szolgáltatásaiban rejlő több mint fél évszázados szakértelemre és minőségre, hanem folyamatosan, hiszen retro-festésű gépünkkel bármelyik utasunk találkozhat repülése során.” – mondta Martin Gauss vezérigazgató.