Fantasztikus légifotók a Gatwickről!

jeffreymilstein1London második legfontosabb légikikötőjéről készített lélegzetelállító légifotó-kollekciót Jeffrey Milstein, aki igen menő fotósnak számít New York-ban. A fotók nyilvánosságra hozatala egyrészt annak ünneplése volt, hogy Gatwicken júliusban 4,6 millió utas fordult meg, amely majdnem hét százalékos növekedés 2015 júliusához képest. Még örvendetesebb a reptérnek, hogy nem tízfontos fapad jegyek tették ki a növekedés nagy részét, hanem a longhaul, a kontinensek közötti forgalom Gatwicken 23 százalékkal nőtt. A képeken ott is virít egy Emirates A380-as, egy Norwegian Dreamliner vagy épp a Thomas Cook egyik 787-ese.

Jeffrey Milstein kiállítása a The Dream of Flying megtekinthető a Brandts Museum of Photographic Art múzeumban, a dániai Odense-ben. 

jeffreymilstein2

jeffreymilstein3

Üdvözlet 11 ezer méter magasból – nagyon korrekt cég a Norwegian

 

Ezt a bejegyzést 11 ezer méter magasból írom, méghozzá a Norwegian Air Shuttle Boeing 737-800-as repülőjének fedélzetén. Gatwickről haladunk éppen Budapest felé, nemsokára Prága fölött repülünk. Online vagyok, ez a szolgáltatás ugyanis a Norwegian fedélzetén mindenkinek jár, még annak is, aki 12 ezer forintért shoppingolta a jegyet, mint én. S aki a lehető legnagyobb kézipoggyászt hozta fel a fedélzetre, ráakasztva a laptoptáskáját is. Elképesztően jó szolgáltatás ez, még akkor is, ha az életedet vagy a mindent eldöntő munkádat nem igazán érdemes a Wifi-kapcsolatra alapozni, mert nem mindig működik. Most azonban igen, s egyszer repüljön így az ember, rájöhet, hogy ez a legjobb szolgáltatás, amit légitársaság nyújthat. Ha van viszonylag kényelmes lábtér (van) és az ülés is úgy van kialakítva, hogy elő lehet venni a laptopot (úgy van kialakítva), akkor kiválóan alkalmas a környezet arra, hogy a repülés másfél-két óráját az ember nyugodt körülmények között munkával töltse. A Norwegian egyébként nagyon korrekt és modern légitársaság: az utasok nagy része okostelefonra letöltött beszállókártyával száll be, a repülőtéren azért vannak automaták, ahol a papírt is ki lehet nyomtatni – cserébe nem büntetnek azért, ha nem csekkoltál be előre, megteheted az automatákon. Pult csak a csomagfelvételnek van kialakítva. A belső tér korrrekt, kellemesen változó színű LED-világítással, nagy kézipoggyásztartóval és vékony, de masszív bőr ülésekkel. Nem tologatnak kocsit 15 percenként, hogy vegyél kaparós sorsjegyet, nyugalom van, és wifi. Az áraik jók, a csomag 25 euró, ha fel szeretnéd adni, a flex jegy pedig tényleg flex, legkésőbb az indulás előtt harminc perccel ingyen módosíthatod.

Ez itt a Gatwick South Terminal, háttérben az easyJet, az Air Lingus, Ryanair, Monarch, Iberia. 

Ez itt a lábtér. Not bad. Legalábbis a Ryanairhez és a Wizzairhez képest érezhető a különbség.

A belső tér színes led-világításokkal. Ez a Boeing Sky Interior.

Ugyanez kékben.

Amit nem tudtál a 20 éves easyJetről: kétgépes startupból a piac másodikja

Amit nem tudtál a 20 éves Easyjetről: Kétgépes startupból a piac másodikja
Egyetlen bérelt repülőgéppel indult húsz évvel ezelőtt, a második két héttel később állt csatasorba, ma 242 darab saját Airbus A319-est és A320-ast üzemeltet (listaáron 90 millió eurós járművekről van szó, tehát majdnem 220 milliárd euró értékkel repülnek) az Easyjet, Európa második legnagyobb fapados légitársasága. A cég ma húszéves. Megújult formaruhával és szép festésű, nullkilométeres A320-assal ünnepeltek (november negyedikén érkezett a gyárból Lutonba és a szűzrepülése is október második felében volt), amelyre több tízezer utazási fotó lett ráfestve – ezeket az utasaik töltötték fel egy pályázatra.
1995-ben az első járat a London melletti Lutonból Glasgow-ba indult, ma 788 útvonalon repülnek a Stelios Haji-Ionnau görög származású üzletember alapította társaság gépei. A cégben igen kevesen hittek, amikor 1995 novemberében egy kellemetlen, szeles és esős reggelen elindította az első járatát, amelyre egy akkori farmernadrág áráért, harminc fontért árulták a jegyeket. Foglalni telefonon lehetett, a repülőkön az Easyjet felirat helyett a jegyfoglalás telefonszáma állt. Az első nagy jegyakcióra négymillió érdeklődő hívás érkezett, arról pedig nem szól a fáma, hogy a hívások után hány jegyet állított ki a légitársaság.
Az internetes foglalás csak 1998-ban indult el. Akkor az is nagy szó volt, tulajdonképpen abban sem hitt senki, ehhez képest ma már tízmillióan töltötték le okostelefonjukra a légitársaság mobil alkalmazását, s teljesen kiiktatták a rendszerből a hagyományos beszállókártyát. Otthon is egyre kevesebben nyomtatják ki, a legtöbben mobil beszállókártyával utaznak, amelyen ugyanúgy látszik minden extra szolgáltatás, amit megvett az utas. Tapasztalatból mondhatom, nagyon kulturált rendszere van az Easyjetnek, bármelyik hagyományos légitársaság megirigyelhetné. Például nagyon tetszik, hogy nem csak 48 órával a járatindulás előtt lehet becsekkolni, hanem tulajdonképpen már azonnal a jegyvásárlás után. Ez persze a többi fapadnál is így van. A cég weblapja egyébként jövőre megújul, sokkal személyre szabottabb szolgáltatásokat kínál majd, s olyan mobil appot fejlesztenek, amely a repülőtéren belül segít az utazónak mindaddig, amíg fel nem száll a gépre. Megmutatja, merre van a kapu, hol vannak a mosdók, merre van étkezési lehetőség, s figyelmezteti az utast, hogy mikor kell elindulnia a kapu felé. Mindezt pedig úgy, hogy kikalkulálja, hogy az adott helyről mennyi idő eljutni a járat kapujáig.
Nagyot változott azóta a repülés és ezt jelentős részben Sir Stelios cége hozta: az első évben ma már nevetségesnek számító negyvenezer utast szállítottak, s senki nem hitte el, hogy olcsón is lehet repülni. Pedig az átlagos jegyár az indulás óta negyven százalékot csökkent
2014 végén egy széken átlagosan 63 font bevételt tudott elérni a légitársaság. Egy szék egy mérföldje pedig kilenc pennybe kerül.
Minden bökkenőt felfújtak a konkurensek, de a cég az egyik reklámjában még ezt is a maga javára tudta fordítani: egy rondára maszkírozott nő vadászott egy járatról leszálló, panaszkodó utasokra, de nem járt sikerrel. Még az üzletemberek is elégedetten szálltak le a gépről. Rájuk a kezdetektől épített a légitársaság, mint Carolyn McCall vezérigazgató elmondta, ezért repülnek javarészt elsődleges repülőterekre, s a kimutatásaik szerint a 12 millió üzleti utasuk 38 százalékot takaríthat meg utazási költségeiken az ötven legnépszerűbb üzleti útvonalon, mintha a hagyományos légitársaságokat választanák. A vezérigazgató szerint ma már mást igényelnek az üzleti utazók, mint amit a hagyományos légitársaságok adnak a business classhoz Európában. A legfontosabb: a szék, a lehajtható tálca és annak a formája úgy van a székekben megoldva, hogy egy kisméretű laptoppal pont kényelmesen dolgozhat a légi utas, ha szeretne.
A lounge a rövid útvonalaknál nem olyan lényeges, mert az üzletemberek az idejüket nem ott töltik, hanem viszonylag későn érnek ki a reptérre, gyorsan szeretnének áthaladni a biztonsági ellenőrzésen és gyorsan szeretnének helyet foglalni a gépen. Erre jó a Speedy Boarding és a fix díjért megvásárolható business plus csomag, amelyben benne van az elsőbbségi beszállást, a gyorsítósáv, lehet ülni vele a nagyobb lábhelyet biztosító első sorokban, s a járatmódosításokat is rugalmasan kezeli a rendszer.
Persze, az üzleti- és a turista utasnak is fontos a pontosság, valamint a kényelem. Több, mint két éve már, hogy az Easyjet szupervékony, könnyű és a Recaro cég tervezte új üléseket  elkezdte telepíteni a repülőire, aminek az eredménye az lett, hogy a szék vékonyságán megnyert helyet visszaadták az utasoknak, így elég jó a lábtér (az első három sorban különösen jó), az ülés szélessége is érezhetően nőtt, így összességében kényelmesnek mondható az utazás.
A légitársaság a 2000 -es tőzsdei bevezetésekor már 777 millió dollárt ért, legalábbis az elemzők szerint, pedig az éves tízmilliós utasforgalmat csak egy évre rá érték el. A legutóbbi év, 2014 forgalma pedig 68 millió volt. Azóta is nagyot változott a világ, az Unióban a liberalizált – tehát uniós légitársaság bárhonnan bárhová indíthat járatot az EU-n belül saját jogon, a kormányok jóváhagyása nélkül – lényegében a piacvezető Ryanair és az Easyjet járta ki a politikusoknál. Akkoriban azzal érveltek, s a legtöbb döntéshozó csak reménykedett abban, hogy igazuk lesz, hogy az olcsó légitársaságok generálta forgalomnövekedésből a helyi gazdaságok profitálnak majd, a turizmus és a repülőterek révén. Igazuk lett.
Ma már 26 európai bázisról, 137 repülőtérre közlekedik a légitársaság, ami 788 európai útvonalat jelent. Caroly McCall vezérigazgató kérdésre elmondta: középtávon továbbra is Európára és a rövid távú járatokra koncentrálnak, a hosszú távban nem gondolkodnak. Mint ahogy abban sem látnak nagy fantáziát, hogy a hagyományos légitásaságok interkontinentális járataira szállítsák az utasokat, nekik a saját ügyfélkörük fejlesztése sokkal fontosabb. Ennek érdekében szakítva a korábbi hagyományokkal, törzsutas-rendszert is létrehoznak, igaz, abba meghívásos úton kerülhetnek be a leggyakrabban repülő utasaik. A klubtagsággal olyan, valóban hasznos szolgáltatások járnak, mint az ingyenes foglalás-módosítás vagy épp a névcsere lehetősége – azaz odaadhatjuk a fel nem használt jegyet másnak.
Az olcsó légitársaságok a közhiedelem ellenére nem olcsójános cégek. Az Easyjet például sokat költ innovációra, az izlandi vulkánkitörést követően ők voltak az Airbus első számú partnerei abban hogy kifejlesszék a pilóták számára a vulkáni hamu radart – elvégre, első a biztonság, de az mégsem járja, hogy bizonytalan szennyezés miatt komplett légtérblokkok maradjanak zárva és emiatt ne repülhessenek. Aztán itt van egy érdekes technológiai fejlesztés, amely a személyzet ruháját illeti, erről egy későbbi posztban is írok majd.
Aki Budapestről utazik, az London Gatwickre repülhet az Easyvel, a North Terminal-t, ahová egykor a Malév járt, éppen csili-vili módon felújítja a repülőtér üzemeltetője, nagyon kulturált lesz. Az észak-angliában élő magyarok mindezt persze csak fél örömmel veszik tudomásul, mert amióta az Easy bezárta a lutoni járatát, a Wizz egyedüli szereplő maradt ott, így meg is emelkedtek az áraik. Luton-Gatwick között egy irányba 17, oda-vissza 34 font a vonat és másfél óra, tehát a Gatwickkel nincsenek kisegítve, akkor sem, ha adott esetben olcsóbb kicsit a jegy. Nem szólva arról, hogy Luton mégis az Easyjet központja, onnan remek csatlakozások voltak észak-angliába és Skóciába. Vannak a Gatwick-ról is, de más a kínálat. (Amúgy Luton a világ legundorítóbb közlekedési létesítménye, csak Manila tesz rajta túl, de a legtöbbeknek nem igazán számít a reptér, hiszen az csak egy pont az utazás során. Én azonban reptér-mániás vagyok.)
Az Easyjet 20 éve számokban
1995 2015
bázisok 1 26
repterek 3 137
útvonalak 2 788
országok 1 31
repülőgépek 2 243
utasszám 40ezer 68 millió
alkalmazottak 70 10 ezer

Egyetlen bérelt repülőgéppel indult húsz évvel ezelőtt, a második két héttel később állt csatasorba, ma 242 darab saját Airbus A319-est és A320-ast üzemeltet (listaáron 90 millió eurós járművekről van szó, tehát majdnem 220 milliárd euró értékkel repülnek) az easyJet, Európa második legnagyobb fapados légitársasága. A cég ma húszéves. Megújult formaruhával és szép festésű, nullkilométeres A320-assal ünnepeltek (november negyedikén érkezett a gyárból Lutonba és a szűzrepülése is október második felében volt), amelyre több tízezer utazási fotó lett ráfestve – ezeket az utasaik töltötték fel egy pályázatra.KATTINTS A FOLYTATÁSHOZ!

 

1995-ben az első járat a London melletti Lutonból Glasgow-ba indult, ma 788 útvonalon repülnek a Stelios Haji-Ionnau görög származású üzletember alapította társaság gépei. A cégben igen kevesen hittek, amikor 1995 novemberében egy kellemetlen, szeles és esős reggelen elindította az első járatát, amelyre egy akkori farmernadrág áráért, harminc fontért árulták a jegyeket. Foglalni telefonon lehetett, a repülőkön az easyJet felirat helyett a jegyfoglalás telefonszáma állt. Az első nagy jegyakcióra négymillió érdeklődő hívás érkezett, arról pedig nem szól a fáma, hogy a hívások után hány jegyet állított ki a légitársaság. Ő pedig itt David (49) brit állampolgár, aki egyszerű utasként méltatja a céget. Bezzeg nálunk, mindenki összesúg, amikor Szijjártó Péter fellép a Wizz Air szóvivőjeként!

Az internetes foglalás csak 1998-ban indult el. Akkor az is nagy szó volt, tulajdonképpen abban sem hitt senki, ehhez képest ma már tízmillióan töltötték le okostelefonjukra a légitársaság mobil alkalmazását, s teljesen kiiktatták a rendszerből a hagyományos beszállókártyát. Otthon is egyre kevesebben nyomtatják ki, a legtöbben mobil beszállókártyával utaznak, amelyen ugyanúgy látszik minden extra szolgáltatás, amit megvett az utas. Tapasztalatból mondhatom, nagyon kulturált rendszere van az easyJet, bármelyik hagyományos légitársaság megirigyelhetné. Például nagyon tetszik, hogy nem csak 48 órával a járatindulás előtt lehet becsekkolni, hanem tulajdonképpen már azonnal a jegyvásárlás után. Ez persze a többi fapadnál is így van.

A cég weblapja egyébként jövőre megújul, sokkal személyre szabottabb szolgáltatásokat kínál majd, s olyan mobil appot fejlesztenek, amely a repülőtéren belül segít az utazónak mindaddig, amíg fel nem száll a gépre. Megmutatja, merre van a kapu, hol vannak a mosdók, merre van étkezési lehetőség, s figyelmezteti az utast, hogy mikor kell elindulnia a kapu felé. Mindezt pedig úgy, hogy kikalkulálja, hogy az adott helyről mennyi idő eljutni a járat kapujáig.

Nagyot változott azóta a repülés és ezt jelentős részben Sir Stelios cége hozta: az első évben ma már nevetségesnek számító negyvenezer utast szállítottak, s senki nem hitte el, hogy olcsón is lehet repülni. Pedig az átlagos jegyár az indulás óta negyven százalékot csökkent 2014 végén egy széken átlagosan 63 font bevételt tudott elérni a légitársaság. Egy szék egy mérföldje pedig kilenc pennybe kerül. Minden bökkenőt felfújtak a konkurensek, de a cég az egyik reklámjában még ezt is a maga javára tudta fordítani: egy rondára maszkírozott nő vadászott egy járatról leszálló, panaszkodó utasokra, de nem járt sikerrel. Még az üzletemberek is elégedetten szálltak le a gépről. (Ja itt az eredeti AOC, azaz a hatósági engedély. Bocs, hogy elfektettem, pontosabban elfektette az iPhone…)

Rájuk a kezdetektől épített a légitársaság, mint Carolyn McCall vezérigazgató elmondta, ezért repülnek javarészt elsődleges repülőterekre, s a kimutatásaik szerint a 12 millió üzleti utasuk 38 százalékot takaríthat meg utazási költségeiken az ötven legnépszerűbb üzleti útvonalon, mintha a hagyományos légitársaságokat választanák. A vezérigazgató szerint ma már mást igényelnek az üzleti utazók, mint amit a hagyományos légitársaságok adnak a business classhoz Európában. A legfontosabb: a szék, a lehajtható tálca és annak a formája úgy van a székekben megoldva, hogy egy kisméretű laptoppal pont kényelmesen dolgozhat a légi utas, ha szeretne.

A lounge a rövid útvonalaknál nem olyan lényeges, mert az üzletemberek az idejüket nem ott töltik, hanem viszonylag későn érnek ki a reptérre, gyorsan szeretnének áthaladni a biztonsági ellenőrzésen és gyorsan szeretnének helyet foglalni a gépen. Erre jó a Speedy Boarding és a fix díjért megvásárolható business plus csomag, amelyben benne van az elsőbbségi beszállást, a gyorsítósáv, lehet ülni vele a nagyobb lábhelyet biztosító első sorokban, s a járatmódosításokat is rugalmasan kezeli a rendszer.

Persze, az üzleti- és a turista utasnak is fontos a pontosság, valamint a kényelem. Több, mint két éve már, hogy az easyJet szupervékony, könnyű és a Recaro cég tervezte új üléseket  elkezdte telepíteni a repülőire, aminek az eredménye az lett, hogy a szék vékonyságán megnyert helyet visszaadták az utasoknak, így elég jó a lábtér (az első három sorban különösen jó), az ülés szélessége is érezhetően nőtt, így összességében kényelmesnek mondható az utazás.

A légitársaság a 2000 -es tőzsdei bevezetésekor már 777 millió dollárt ért, legalábbis az elemzők szerint, pedig az éves tízmilliós utasforgalmat csak egy évre rá érték el. A legutóbbi év, 2014 forgalma pedig 68 millió volt. Azóta is nagyot változott a világ, az Unióban a liberalizált – tehát uniós légitársaság bárhonnan bárhová indíthat járatot az EU-n belül saját jogon, a kormányok jóváhagyása nélkül – lényegében a piacvezető Ryanair és az easyJet járta ki a politikusoknál. Akkoriban azzal érveltek, s a legtöbb döntéshozó csak reménykedett abban, hogy igazuk lesz, hogy az olcsó légitársaságok generálta forgalomnövekedésből a helyi gazdaságok profitálnak majd, a turizmus és a repülőterek révén. Igazuk lett.

Ma már 26 európai bázisról, 137 repülőtérre közlekedik a légitársaság, ami 788 európai útvonalat jelent. Caroly McCall vezérigazgató kérdésre elmondta: középtávon továbbra is Európára és a rövid távú járatokra koncentrálnak, a hosszú távban nem gondolkodnak. Mint ahogy abban sem látnak nagy fantáziát, hogy a hagyományos légitásaságok interkontinentális járataira szállítsák az utasokat, nekik a saját ügyfélkörük fejlesztése sokkal fontosabb. Ennek érdekében szakítva a korábbi hagyományokkal, törzsutas-rendszert is létrehoznak, igaz, abba meghívásos úton kerülhetnek be a leggyakrabban repülő utasaik. A klubtagsággal olyan, valóban hasznos szolgáltatások járnak, mint az ingyenes foglalás-módosítás vagy épp a névcsere lehetősége – azaz odaadhatjuk a fel nem használt jegyet másnak. A KÉPEN: az utasokért dolgozó alkalmazottak figyelik a szülinapi ünnepséget a lutoni főhadiszálláson… A vicc kedvéért fejjel lefelé…

Az olcsó légitársaságok a közhiedelem ellenére nem olcsójános cégek. Az easyJet például sokat költ innovációra, az izlandi vulkánkitörést követően ők voltak az Airbus első számú partnerei abban hogy kifejlesszék a pilóták számára a vulkáni hamu radart – elvégre, első a biztonság, de az mégsem járja, hogy bizonytalan szennyezés miatt komplett légtérblokkok maradjanak zárva és emiatt ne repülhessenek. Aztán itt van egy érdekes technológiai fejlesztés, amely a személyzet ruháját illeti, erről egy későbbi posztban is írok majd.

Aki Budapestről utazik, az London Gatwickre repülhet az easyvel, a North Terminal-t, ahová egykor a Malév járt, éppen csili-vili módon felújítja a repülőtér üzemeltetője, nagyon kulturált lesz. Az észak-angliában élő magyarok mindezt persze csak fél örömmel veszik tudomásul, mert amióta az easy bezárta a lutoni járatát, a Wizz egyedüli szereplő maradt ott, így meg is emelkedtek az áraik. Luton-Gatwick között egy irányba 17, oda-vissza 34 font a vonat és másfél óra, tehát a Gatwickkel nincsenek kisegítve, akkor sem, ha adott esetben olcsóbb kicsit a jegy. Nem szólva arról, hogy Luton mégis az easyJet központja, onnan remek csatlakozások voltak észak-angliába és Skóciába. Vannak a Gatwick-ról is, de más a kínálat. (Amúgy Luton a világ legundorítóbb közlekedési létesítménye, csak Manila tesz rajta túl, de a legtöbbeknek nem igazán számít a reptér, hiszen az csak egy pont az utazás során. Én azonban reptér-mániás vagyok.)

Az easyJet 20 éve számokban

1995 2015

bázisok 1 26

repterek 3 137

útvonalak 2 788

országok 1 31

repülőgépek 2 243

utasszám 40ezer 68 millió

alkalmazottak 70 10 ezer

Költözik Stanstedről az Air Asia

Elköltözik Stanstedről a Kuala Lumpurba közlekedő Air Asia X járat. Londont nem adja fel Ázsia legdinamikusabban fejlődő légitársasága, csupán csak arról van szó, hogy ezentúl a jobb szolgáltatásokat és kapcsolatokat nyújtó Gatwick-et választják. Így például a magyar utasok is kényelmesebben tervezhetnek vele, hiszen Gatwick-en a napi két Malév és az egy Easyjet járattal is rá tudnak csatlakozni a low-cost járatra, amely 22 óra után indul. Tehát például az esti Malév géppel is elérhető ez a járat, csomagkivétellel és becsekkolással együtt. Kár, hogy az árak ma elég magasan tanyáznak: decemberre 600-700 font körül találtam árakat.

A hókáoszban is vannak jogaid!

Zürich, München tegnap és ma is káoszos volt, Gatwick pedig gyakorlatilag két napja béna a folyamatos havazás miatt, ilyenkor járatok tucatjait, olykor százait törlik, s emberek tízezrei ragadnak a reptereken. A panaszos utasokat a légitársaságok rendre elhajtják, vis mayor helyzetre hivatkozva. De jobb, ha tudod, hogy a hókáoszban is vannak jogaid!


A zord meteorológiai körülmények között is kötelesek betartani a légitársaságok a 261/2004/EK rendelet előírásait – hívja fel a figyelmet az Európai Fogyasztói Központ Magyarország.

A járat törlése esetén a légitársaság köteles felajánlani a repülőjegy árának visszatérítését, méghozzá hét napon belül. Kérheted a jegy átfoglalását más dátumokra is, azonos feltételek mellett. Ilyenkor a légitársaságok gyakran automatikusan átfoglalják a jegyed egy közeli időpontra, s az ügyfélszolgálatok tehermentesítése érdekében sok esetben ezt nem módosítják az ügyfél kérésére. Az időpont megválasztása azonban a Te jogod!

A havazás miatt a reptereken várakozó utasoknak a légitársaságok kötelesek segítséget felajánlani. A szabályok szerint „a várakozási idővel ésszerű arányban” kell a légitársaságoknak étkezést és frissítőt díjmentesen biztosítani. Jogod van két telefonhíváshoz a légitársaság költségén, ez azonban nem jelenti azt, hogy kifizetik a telefonszámládat, ha a saját mobilodat használod!


Ami a legérzékenyebb terület: a szabályok szerint amennyiben egy- vagy több éjszakás ott tartózkodás szükséges, a légitársaságnak szállodai elhelyezést is biztosítania kell.Csakhogy egy gatwick zárás esetén erre fizikailag nincs mód. Ha elég erős a fellépésed, akkor érhetsz el sikert, de e téren elég vegyes a gyakorlat, különösen akkor, ha nagy a felgyűlt tömeg. Ha nem kapsz hotel vouchert, akkor csak akkor vegyél ki szobát a saját költségeden, ha bekalkulálod, hogy esetleg elbukod a pénzt, mert közel sem biztos, hogy utólag kifizetik. Sőt, inkább biztos hogy nem. Mondjuk, nyolcvan fontért nyilván nem fogsz bíróságra menni, s ezt a légitársaságok is tudják.

Személyes tapasztalatom egyébként ezügyben van, igaz az a vulkáni hamuhoz kötődik. Münchenben ragadtam egy csatlakozás alkalmával, s kaptam szállást és taxit is a légitársaságtól. De hallottam sok ellenkező esetről is.

Ami a kártérítési igényeket illeti: a havazás és rossz időjárási körülmények miatti járattörlés esetén, mivel az vis mayornak minősül, így a légitársaságok mentesülnek kártérítési kötelezettségük alól.

Ha tetszett ez a cikk…

Légyszi kattints ide és lájkold a blog Facebook oldalát! Így a FB-n is tudsz kommentelni, látod a bejegyzéseket és részt vehetsz a hamarosan szerveződő játékokban, repülős relikviákért, repjegyekért!