Sajtpapír helyett iPad-ről készül a Britishnél a cabin crew

Talán sokan nem tudják, mi minden történik egy járaton az indulás előtt…Magára valamit is adó légitársaságoknál például a személyzet felkészül az utasokból, persze más részletekben mélyednek el a turista osztályon, s egész más mindez a business és az első osztály utasai esetében. Egy azonban közös: igen hosszú, mátrixnyomtatóval printelt sajtpapírokon kapták meg az információkat, amelynek már a kezelése is nehézséget okoz, nemhogy az abból nyert információ alapján a teendők átgondolása. A British Airways most száz vezető utaskísérőnek (purser) iPad-et adott, s ezzel egy speciális felületet, melyen sokkal intuitívabb felület segítségével készülhetnek fel a járatra.

Nézzük tehát, alapesetben, mi mindent tartalmaz a sajtpapír? Az utas nevét, az ülésszámát, törzsutas fokozatát, speciális ételigényét(vega, kosher, hindu, stb.), végső célállomását, hogy egy esetleges késés vagy bármi bonyodalom esetében már a landolás közben fel lehessen készíteni a csatlakozás nehézségeire, az utazást befolyásoló egészségügyi korlátozásokat (pl, ha egyetlen mogyoróallergiás utas is van a gépen, akkor a teljes út alatt nem adnak olyan ételt vagy snack-et, ami akár nyomaiban is tartalmazza), de bizonyos esetekben azt is, hogy ki az utas. Ha például, egy nagyvállalati vezető magánúton turistán utazik, de céges kabátjában a légitársaság nagy ügyfele, egy speciális rovatba a jegyébe beírják az OSI-t (other significant information), hogy a személyzet tudja: különleges odafigyelésben kell részesíteni.

A prémium osztályokon az utasinformációnál szerepel az is, hogy az illető milyen ételt, italt szeret, s az is, mi a cégnél a története. (Ez utóbbi sok társaságnál a turistaosztályon is.) Ahány légitársaság, annyi szokás és minőségi szint, de a jobbaknál bizony arról is tudnak, ha egy business- vagy platina utas az előző járaton megdícsért egy bort, netán nem ízlett neki egy étel – így tudnak a kedvében járni. Arra is volt példa, hogy egy társaság a korábbi nézeteltérése miatt panaszos utasának apró meglepetéssel kedveskedett a következő úton, amit természetesen a személyzet adott át, újból elnézést kérve a múltbéli kellemetlenségért.

Oneworld platinakártyám birtokában magam is részese voltam annak, amikor a Cathay turistaosztályán név szerint köszöntött a személyzet, s már a repülés előtt hozott frissítőt. A KLM tajpeji járatán esett meg, hogy szintén név szerint szólított a crew (pedig a SkyTeam-nél csak ezüst fokozatban vagyok) s még a főétkezés előtt megkeresett egy kis papírral, ismertetve a turista osztály aznapi menüjét, s megkérdezve, melyiket rakják el, mert látják, hogy a hátsó sorokban ülök, s semmiképp sem szeretnék, ha az általam preferált étel elfogyna, mire odaérnek.

Mondhatjuk, az élet “nagy nehézségei” ezek, sőt mi történik akkor, ha egy 10 órás repülőút során nem kapok marhát, csak csirkét. Mégis jól esik az embernek ez a gondoskodás, amit persze az tehet lehetővé, hogy a személyzet előzetesen megkapja a szükséges információkat az utasokról. S nyilván, sokkal nagyobb energiát tudnak a fedélzeti kiszolgálásra fordítani, ha az információ könnyen és gyorsan értelmezhető.

Na ebben segíthet a British iPad-es kezdeményezése. Hozzá kell tennem, jó sok szakaszt repültem már a BA rövid és hosszú járatain is, ám a OneWorld Emerald (platina) státusz birtokában sem volt még hasonlóban részem, mint a fentebb leírt esetekben. Ok, nem a British Airways Executive Club tagja vagyok, csak egy mezei Malév platina utas, de a légi szövetségen belül elvileg azonos kiszolgálási szint jár az egyes törzsutas-szintekhez, ezért vannak egységesen elnevezve. Repültem már BUD-LHR business-t, LHR-HKG premium economyt és egy sor mást is, például, név szerint még sosem szólítottak, de annak sem adták tanújelét, hogy tudják, épp a légiszövetségük legmagasabb szintű törzsutasával van dolguk. (Ez persze még nem jelenti azt, hogy a BA szolgáltatási színvonala nem jó. Csak nem extra.)

Nyilván az Executive Club tagokat kicsit mégis nagyobb figyelemmel illetik. Az iPad pedig abban segíthet, hogy az üléstérképen vizuálisan megjeleníti az információkat, az egyes utasra rábökve nagyobb betűkkel, minden részlet megjeleníthető, s például, ha az utasnak van egy kedvenc bora, s az elérhető a fedélzeten, azonnal tudnak kedveskedni neki.

Nem utolsó sorban papír- és időtakarékos. A metódus szerint ugyanis az utaslistát a boarding végén nyomtatják, hogy aktuális legyen. így nem kerülnek fel rá a weben becsekkolt, de késés, vagy más miatt mégsem beszállított utasok, szereplnek rajta a beszállítókapunál végrehajtott üléscserék és upgrade utasok is. Képzeljük el ezt egy LHR-LAX útra induló, fullra töltött jumbó esetében: több, mint 329 utas nevét, mire kilöki a printer, az komoly idő, amíg a gépnek nyitott ajtókkal kell a kapunál várakoznia: csúszik a pushback, lekési a slotot – így lehet összehozni hatalmas késéseket, ezt látva a személyzet sürget, siet, s csorba esik a szolgáltatási színvonalon.

Ugyanez a 3G modemmel felszerelt iPAD esetében? Ha a beszállítással végeznek, egy gombnyomással elküldik az információt a személyzet iPad-jére, közben  be lehet zárni az ajtót, cross-check, pushback, gurulás, safety demonstration, a szükséges, sőt az eddiginél szélesebb körű adatok pedig mindeközben a mobilhálózaton szépen becsúsznak a személyzet tabletjére. Elméletben. Kíváncsian várjuk, hogyan működik a gyakorlatban!