De mire is jó a ngyedik British járat?


Jelentősen növeli járatainak számát a British Airways a jövő nyári menetrendben. Budapest és London legnagyobb repülőtere között már napi négy járat közlekedik 2016. május és október vége között. Az újabb járattal még kényelmesebb átszállási lehetőséget kínál a British Airways Budapest felé a tengeren túlról vagy a Távol-Keletről érkező utasok számára – adta hírül a Budapest Airport közleménye.
© AIRportal.hu – kép | Légiközlekedés, légitársaságok, repülőgépgyártók, repülőterek, repülés hírekNem kevesebb, mint 60 ezer ülőhellyel több lesz jövőre Budapest és London Heathrow repülőtere között, ugyanis a járatot üzemeltető British Airways bejelentette: napi három helyett négy közlekedik majd a 2016-os nyári menetrendben, május 3-tól október 29-ig.
A legújabb napi járat 12:45-kor száll fel Londonból és 16:15-re ér Budapestre, visszafelé pedig 17:10-kor indul és 18:50-kor száll le London Heathrow repülőterén. Az időpontok helyi idő szerint értendők.
A menetrend új átszállási lehetőséget jelent egy sor olyan távoli desztináció felé, mint Hong Kong, Sydney vagy Fokváros, emellett a Budapestre tartó utasoknak is kényelmesebb lesz
– kevesebb átszállási időt jelent majd, ha egyebek mellett Los Angelesből, San Fransiscóból, vagy Montrealból érkeznek.
„Nagy örömmel fogadtuk a British Airways bejelentését a járatszám-növelésről, hiszen ebből is jól látszik, mekkora potenciál van a budapesti piacon, ha egy ilyen jelentős légitársaság, ami a Budapest Airport hosszú ideje meglévő partnere, további fejlesztést hajt végre. A British Airways remek eredményeket ért el idén nyáron a Budapest-Heathrow járataival, biztosak vagyunk benne, hogy a megnövelt kapacitásnak, ami 60 ezer ülőhelyet jelent, szintén nagy sikere lesz.” – kommentálta a British Airways bejelentését Bogáts Balázs, a Budapest Airport járatfejlesztési vezetőjeHáromról négyre növeli járatainak számát a British Airways a jövő nyári menetrendben. Az újabb járattal még kényelmesebb átszállási lehetőséget kínál a British Airways Budapest felé a tengeren túlról vagy a Távol-Keletről érkező utasok számára – adta hírül a minap a Budapest Airport közleménye. – Ezzel mintegy 60 ezer ülőhellyel lesz nagyobb a kapacitás jövőre Budapest és London Heathrow repülőtere között – mondta Bogáts Balázs, a Budapest Airport járatfejlesztési vezetője. Felmerül a kérdés, mi tartja el ezt az óriási forgalmat a két város között, tudván, hogy a diszkontok napi tíz járatnál többet fognak üzemeltetni jövő nyáron Luton, Stansted és Gatwick között. A kérdést úgy is feltehetnénk, hogy a két város között közlekedők, avagy az átszállók kedvéért indította el a cég a járatot. Számomra egyébként érdekesebb kérdés visszakerül-e a budapesti járat az ötös terminálra az eddigi hármasról, hiszen ez az intézkedés már most sokkal több átszállási kapcsolatot hozna nekünk, hogy miért, arról később.

Ahhoz, hogy ezt jól átgondolhassuk, érdemes tudni: a British Airways nagyon jó légitársaság, de az egyórás mínusz eltolódás London felé, valamint a napi három járat nem feltétlenül a legideálisabb kombináció. Például, ha az USA keleti partjáról egy később induló géppel érkezel, pont lecsúszol a Londonból reggel induló gépről, marad a déli, ami négy óra körüli várakozást jelent. Egy interkontinentális éjszakai út után ennél el tudok képzelni jobbat is. Még rosszabb a helyzet, ha a jelenlegi menetrendben a nyugati partról jössz haza úgy, hogy kihasználandó az ottani teljes napot, egy késő este induló gépre szállsz fel. Ezzel lecsúszol a déli budapesti gépről, ergo este nyolc után tudsz csak hazarepülni Londonból, irány a Leicester Square! Hát, ez sem túl versenyképest…. Inkább bármi más. Azzal viszont, hogy a déli és az esti gép közé bekerült egy délutáni is három körüli indulással, jelentősen javulnak a légitársaság ajánlatai.

Aztán itt van Ázsia: ha például a második hongkongi vagy szingapúri járattal szeretnél kelet felé menni, mondjuk gép-preferencia miatt, vagy mert az ár kedvezőbb, akkor nem kell már délben elrepülnöd Pestről, elég az új, öt körül induló géppel, de az igazság az, hogy ez azért nem túl izmos előny. Az Ausztrália felé induló gépeknél nagyobb az előny, lévén az eddigi estivel nem lehetett elcsípni a nem sokkal tíz előtt induló Sidney gépet, mert a Heathrow minimum csatlakozási idő kilencven perc a Terminal3 és a Terminal5 között. Itt jön a T3-T5 problematika: a pesti gépek a T3-ról indulnak évek óta, a T5 megnyitásakor egy rövid ideig érkeztek oda, aztán vissza lettünk tolva a hármasra. Namost, a hármas és az ötös között fényévnyi különbség van az újabb és kényelmesebb ötös javára, de míg a T3-T5 között a minimum átszállási idő, amire a British kiad jegyet, az kilencven perc, addig T5-ön belül egy óra. Tehát, ha az ötösről járnának a pesti gépek, eleve sokkal több csatlakozó járatra válthatnánk jegyet. Hogy milyen a két terminál közötti különbség, azt mutassa a következő két kép. Első a hármas, az alsó az ötös.

Namost: nyilvánvaló, hogy a BA nem a budapesti utasok kényelme miatt bővít, egyrészt, mert akkor átvinne minket az ötösre, másrészt pedig akkor a bővítés nem csak szezonális lenne: alighanem a turisztikai forgalma csúcsán lévő Budapestre tartó utasai kedvéért, hiszen a város egyre népszerűbb, mindenki imádja, épp a napokban lett a második legjobb város Firenze mögött a Conde Nast Traveller listáján. Hogy mennyire sokan jönnek hozzánk, azt jól mutatja, hogy tavaly a Lufthansa egyik illetékese mondta nekem, hogy az amerikai vásárlóik, ha nem számoljuk Frankfurtot és Münchent, Budapestre váltanak jegyet a legtöbben.

Akárhogy is a bejövő forgalomra alapoz a BA, mindez jó lehet nekünk is: jobban eloszlik a három járat terhelése és így a jó jegyárak rugalmasabban állnak majd rendelkezésre, s mivel a negyedik gép töltése nem lesz gyerekjáték, több lesz az olcsó jegy Londonba is. Ahová csak kézipoggyásszal 42 ezer forintért elvisz a British Airways, s ha jó előre veszel jegyet, akkor már hét fontért bemehetsz a városba 15 perc alatt a Heathrow Expresszel. Erről nemrég írtam.

Az Easy bezárja a Luton-t

Mondhatnánk azt is, hogy szomorú hír, de valójában tökéletes piaci racionalitás diktálta döntés, hogy október másodikán repül utoljára Budapestről LTN-ba az Easyjet. Ezzel a brit diszkont kijjebb szorul a budapesti piacról, de a döntés nagyon is racionális: napi négy Wizz Air járat mellett miért üzemeltetne egy ötödiket Londonba? Napi egy járattal úgysem lehet erősebb versenyző ezen az útvonalon, ezt az egy járatot is csak komoly árverseny árán lehet képes megtölteni, vagyis, inkább visszavonul a Gatwick-re, amely ugye prémium reptérnek számít, napi egy, vasárnaponként két járatot üzemeltet. Itt is kell versenyeznie, a Norwegian-nel. Ilyen a verseny. A kínálat persze nem lesz kevés Londonba így sem: három BA LHR, négy Wizz LTN, kettő Ryanair Stansted és kettő (bizonyos napokon csak egy) a Gatwickre (Easy és Norwegian). Ez naponta 11 közvetlen járat. Van kérdés?

Milyen a finom tea a fedélzeten? – Megmondja a British Airways

Új teakeverékkel használ a fedélzeten február elsejétől, kifejezetten az utazómagasságra tervezett Twinings – a British Airways globális teabeszállítója – speciális teakeverékből készülő teát szolgál fel az utasainak… Na, melyik légitársaság is lehet igazán autentikus ebben a tea-témában? A British Airways. Az új keverék az Assam, a Kenyai és a magasan termesztett Ceylon keveréke, amely a legjobb ízt adja a fedélzeten – bizony, 11000 méter magasan a teát máshogyan kell főzni, mint a földön, s más lesz az ízhatás is…

Engedjünk meg magunknak egy kis kitérőt, indoklásul, miért volna érdekes nekünk ez a hír? Leginkább azért, mert a repülőutakon a tea és a kávé az, amit megízlelve még az élettől is elmegy a kedvünk, a fedélzeten valamiért mégis fogyasztjuk, s talán nem azért, mert nincs más. Látott-e már valaki teáskannát egy utaskísérőnél? Nekem sajnos volt szerencsém, ugyanis van olyan légitársaság, ahol még arra sem veszik a fáradtságot, hogy előre elkészítsék a teát, hanem kiengedik a műanyag kannába a forró vizet, belecsapnak öt-hat filtert és elindulnak kiszolgálni az utasokat. Nos, ennél gusztustalanabb dolgot még nem láttam, amit teával el lehet követni. Ez bizonyára még annál is rosszabb, mint egy angol úr szeme láttára citromot csepegtetni a teába…
Hogy a kávéról pedig ne is beszéljünk! Sima forróvíz és instant kávé keverék, ami eleve alattomos támadás a műfaj ellen, de íze pluszban alig, cserébe olyan forró, hogy az utazás teljes időtartama alatt szinte ihatatlan. A műfajban az alig két évet élt Lufthansa Italia próbált valamit alkotni, amelyik a business-en presszókávét adott, az economyn pedig normál kávéból főzött hosszú lét, de ez immár történelem. Különben, a műfajban, még a fapadosok nyújtják a legjobb teljesítményt, hiszen náluk minden pohárhoz tartozik egy önálló filter, vagy egy saját csomag nescafé, más kérdés, hogy alig két deci forró vízért és egy filterért mondjuk két eurót fizetünk a Wizz Air fedélzetén. Pontosabban, fizet az, aki ennyiért is hajlandó megvenni a teát, de végülis, sokan vannak. A szomjúság nagy úr.
Idetartozik, hogy én magam az egy óránál hosszabb járatokon kötelezően bevezetném az ingyenes vízosztást. A négy százalékos párataltalmú kabinban egészségügyi kérdés, hogy kapsz-e inni, bármely repjegy árába bele kell, hogy férjen egy pohár víz.
Visszatérve a teához, az egyik legegészségesebb ital, amit ihatunk a fedélzeten: evés után a forró ital segíti az emésztést, hidratál, s működik minden egyéb jótékony hatása, ami a földön is. A levegőben azonban minden más: belátható, hogy az alacsony páratartalomban másként működik az ízérzékelésünk (például, mert szárazabb a szájüreg), az alacsony nyomás és a magasság befolyásolja a víz forráspontját (néhány fokkal alacsonyabb), ez pedig a teafűből kinyerhető ízeket, s a túlnyomásos kabin is megváltoztatja az ízérzékelést.
Ezért kísérletezett a British Airways és a Twinings a teákkal. Koncepciójuk az volt, hogy az Assam tea egy kellően kerek ízt ad, amely lényegében minden kultúrában elfogadható, a kenyai fű ad némi erőt hozzá, míg egy kis hozzáadott Ceylon kiemeli a hatásokat. Ebből áll össze a repülős tea.
Mindezt a prémium osztályokon még extra ízekkel kombinálhatják, valamint a business és a first utasok válogathatnak a Twinings különleges keverékei közül is. AFirst osztályon a Leaf Silky Pyramids, a Mint Humbug, a Red Berry Bolond, a Honeycomb Kamilla is a választékban van, a Club World (business)pedig az áfonya, a bodza, a kamilla és a borsmenta teákat kínálja az utasoknak.

Engedjünk meg magunknak egy kis kitérőt, indoklásul, miért volna érdekes nekünk ez a hír? Leginkább azért, mert a repülőutakon a tea és a kávé az, amit megízlelve még az élettől is elmegy a kedvünk, a fedélzeten valamiért mégis fogyasztjuk, s talán nem azért, mert nincs más. Látott-e már valaki teáskannát egy utaskísérőnél? Nekem sajnos volt szerencsém, ugyanis van olyan légitársaság, ahol még arra sem veszik a fáradtságot, hogy előre elkészítsék a teát, hanem kiengedik a műanyag kannába a forró vizet, belecsapnak öt-hat filtert és elindulnak kiszolgálni az utasokat. Nos, ennél gusztustalanabb dolgot még nem láttam, amit teával el lehet követni. Ez bizonyára még annál is rosszabb, mint egy angol úr szeme láttára citromot csepegtetni a teába…Hogy a kávéról pedig ne is beszéljünk! Sima forróvíz és instant kávé keverék, ami eleve alattomos támadás a műfaj ellen, de íze pluszban alig, cserébe olyan forró, hogy az utazás teljes időtartama alatt szinte ihatatlan.

A műfajban az alig két évet élt Lufthansa Italia próbált valamit alkotni, amelyik a business-en presszókávét adott, az economyn pedig normál kávéból főzött hosszú lét, de ez immár történelem. Különben, a műfajban, még a fapadosok nyújtják a legjobb teljesítményt, hiszen náluk minden pohárhoz tartozik egy önálló filter, vagy egy saját csomag nescafé, más kérdés, hogy alig két deci forró vízért és egy filterért mondjuk két eurót fizetünk a Wizz Air fedélzetén. Pontosabban, fizet az, aki ennyiért is hajlandó megvenni a teát, de végül is, sokan vannak. A szomjúság nagy úr.

Idetartozik, hogy én magam az egy óránál hosszabb járatokon kötelezően bevezetném az ingyenes vízosztást. A négy százalékos páratartalmú kabinban egészségügyi kérdés, hogy kapsz-e inni, bármely repjegy árába bele kell, hogy férjen egy pohár víz.

Visszatérve a teához, az egyik legegészségesebb ital, amit ihatunk a fedélzeten: evés után a forró ital segíti az emésztést, hidratál, s működik minden egyéb jótékony hatása, ami a földön is. A levegőben azonban minden más: belátható, hogy az alacsony páratartalomban másként működik az ízérzékelésünk (például, mert szárazabb a szájüreg), az alacsony nyomás és a magasság befolyásolja a víz forráspontját (néhány fokkal alacsonyabb), ez pedig a teafűből kinyerhető ízeket, s a túlnyomásos kabin is megváltoztatja az ízérzékelést. Ezért kísérletezett a British Airways és a Twinings a teákkal. A fedélzeten tartottak kóstolókat, s szakértőkkel értékelték a különböző keverékeket.

Koncepciójuk az volt, hogy az Assam tea egy kellően kerek ízt ad, amely lényegében minden kultúrában elfogadható, a kenyai fű ad némi erőt hozzá, míg egy kis hozzáadott Ceylon kiemeli a hatásokat. Ebből áll össze a repülős tea. Mindezt a prémium osztályokon még extra ízekkel kombinálhatják, valamint a business és a first utasok válogathatnak a Twinings különleges keverékei közül is. AFirst osztályon a Leaf Silky Pyramids, a Mint Humbug, a Red Berry Bolond, a Honeycomb Kamilla is a választékban van, a Club World (business)pedig az áfonya, a bodza, a kamilla és a borsmenta teákat kínálja az utasoknak.


Óriási akcióval ünnepli 15. születésnapját az Easy!

Két repülővel indultak, ma már 182 gyakorlatilag zsír új gépet üzemeltetnek, további 45-re van opciójuk, s épphogy nem tartoznak Európa három legnagyobb társasága közé. Az Easyjet, amely sokaknak elérhetővé tette a repülés élményét, ma 15 éves. Ennek örömére 40 százalékot elengednek minden jegyárból, ma éjfélig!

Az első két járat Londonból (LTN) Glasgow-ba és Edinburgh-barepült 1995-ben, míg az első nemzetközi útvonal a LTN-AMS volt. A céget pedig a ciprusi görög üzletember, Stelios Haji-Ioannou alapította, két öregecske Boeing 737-200-ast bérelt akkoriban. 1997-ig hivatalosan a GB Airways és az AirFoyle üzemeltette a sárga festésű gépeket, s az Easy maga csak egy marketing-szerv volt, mert időbe telt, mire megszerezték a megfelelő engedélyeket.

Az első Easyjet Boeing 737-200

 

Feltűnik valami a fotón? Igen, az easy már akkor sem kívánta repülőjegy-irodákra költeni a bevételét, de mivel az internet sem volt annyira mindennapos dolog akkoriban, mint ma, ezért telefonos foglalási központokat üzemeltettek. A gépre pedig a telefonszám van festve, amit mára felváltott az egyébként sem túl nehezen megjegyezhető Easyjet.com felirat!

A fapad koncepció egyik innovátora persze messze nem fapad, ülései kényelmesek, repülői újak, s csak tavaly kétmillió baconos szendvicset, valamint hat és fél millió kávét fogyasztottak az utasok – szép extra bevételt termelve a társaságnak.

Egy Easyjet B737 a Ferihegy-1 terminálon, néhány éve

Magyarországra 2004-ben robbantak be a BUD LTN járattal, köszönhetően az EU státuszunknak, s a szabad járatindításnak. Azóta öt célállomást üzemeltetnek: London két reptere (LTN, LGW) mellett járnak Berlin Schönefeld-re (SXF) Genfbe (GVA) Dortmundba(DTM) és Párizs Orly-ra (ORY) is, de volt már Newcastle-i járatuk is.

Ez már egy Airbus. A századik a flottában.

 

A Boeing 737-eseket mára Airbus A319 és A320 repülőkre cserélték, az amerikai típus 700-as változatából már csak nyolc van a flottájukban, melyeket 2011-ben nyugdíjaznak majd. Folyamatosan vásárolják az új gépeket és 5-7 év után eladják a régieket, mert a karbantartási költségeiket úgy tartják alacsonyan, hogy mindig fiatal flottával repülnek!

Jelenleg 21 bázisuk van, a 182 madárkával 500 útvonalon, 29 ország 120 repülőterére szállítják az utasokat.