A Wizz elhozta a legértékesebb Malév-jogokat

Hivatalosan meg nem erősített, de több független forrásból származó információink szerint a hatóságnál már írják a Wizz Airt kijelölő határozatokat. A magyar hátterű diszkont légitársaság értesülésünk szerint megkapta a Magyarország és Ukrajna, Oroszország (Moszkva és Szentpétervár), valamint Izrael közötti útvonalra a kijelöléseket, így hamarosan el is indíthatja járatait.

Az üggyel kapcsolatban kerestük az NKH-t és a Wizz Air képviselőit is. A légitársaság szóvivője, Daniel De Carvalho annyit mondott, hogy cége soha nem kommentál piaci találgatásokat, és nem nyilatkozik folyamatban lévő eljárásokról.

Ha a légitársaság hivatalosan is megkapja a repülési jogokat, könnyen lehet, hogy új gépet hoznak a budapesti bázisra, hiszen a jelenleg itt állomásozó hat Airbus A320-as kihasználtsága lényegében közelít a maximumhoz.

Igaz, fél évvel a járatindítás után augusztus hatodikán bezárták a bukaresti járatot, s törölték a Forli/Bologna felé repülő gépeiket is, vagyis némi szabad kapacitása van a gépeknek. A légitársaság már számíthatott erre a fordulatra, mert amikor a bukaresti járatmegszüntetés kapcsán érdeklődtünk a miértek felől, azt a választ kaptuk, hogy a népszerűség függvényében döntenek a járatokról, de hamarosan új, izgalmas célállomásokat jelentenek be.

Izraeli és orosz viszonylatban jól jön majd a járatok indulása, hiszen fizetőképes turistákat és üzletembereket hoz Magyarországra, s ezeken a vonalakon jelenleg egyeduralkodó az Aeroflot és az El Al, s meg is kérik a jegyek árát. Ma átlagosan a duplájáért lehet Moszkvába és Tel Avivba repülni, mint a Malév idején. Az is igaz azonban, hogy az igények, a fizetőképesség és a Budapesttől való jelentős távolság (Moszkva közel háromórás, Tel Aviv pedig három óránál is hosszabb repülést jelent) miatt a Wizz aligha fogja hatezer forintért osztogatni a legolcsóbb jegyeket, sokkal valószínűbb, hogy vastagabb árrést alkalmaznak majd.

A Wizz Air legutóbbi lezárt üzleti évében komolyan javította nyereségességét. Nyilvánosan is elérhető mérlegük tanúsága szerint ugyanis a nyeresége 53,1 millió euró, azaz 15,7 milliárd forint, 237 milliárd forint nettó árbevétel és 38,9 milliárd forint saját tőke mellett. Ilyen nyereséget légitársaság Magyarországon még nem produkált. Igaz, nyereségadót a cég jó ideje nem Magyarországon fizet. Korábbi, ezt firtató kérdésünkre Váradi József vezérigazgató azt mondta:

– A Wizz Air Hungary 2010 áprilisa óta nem Magyarországon, hanem Svájcban adózik, azaz társasági adót – legalábbis a személyszállítással elért eredménye után – Svájcban köteles fizetni. Egyéb helyi adókat Magyarországon bejegyzett társaságként továbbra is itt köteles fizetni, és fizet is.

A rommá tört Tupoljev csodás újjászületése – Mégsem végezheti a Tajgán

A világ légiközlekedésében nemigen divat, hogy egy a repülőt is darabokra szedő kényszerleszállás után, több hónapos megfeszített munkával újra repülőképes állapotba hozzanak egy gépet, majd az vissza is álljon a szolgálatba. De van, ahol ez mégis megtörténik, például a mostoha körülmények miatt. Ehhez persze jó szakik is kellenek, és némi elszántság. Az orosz légiközlekedésben mint tudjuk, minden feltétel megvan. A tajga haváról a napokban szállt fel újra egy összetört Tu-154M.

Ennek kapcsán meg kell jegyezni: március 31.-én lesz tíz éve, hogy a Malév végleg kivonta flottájából a Tu-154 B típust.

 

 

 

Az orosz Alrosa légitársaság Tu-154-ese tavaly szeptemberben hajtott végre kényszerleszállást, miután utazómagasságon felmondta a szolgálatot a gép komplett elektronikus rendszere, így a navigáció, a fedélzeti műszerek, az üzemanyagot keringető és a hajtóműbe eljuttató szivattyúk, és egy csomó, a repüléshez nélkülözhetetlen más rendszer. Önmagában már az is csoda, pontosabban megfeszített munka volt, hogy a pilóták le tudták tenni a repülőt – noha a hajózók szerint egy Tupoljev simán repül elektronika nélkül.

Mivel a 72 utas és a kilencfős személyzet ép bőrrel megúszta, a csodával határos eset nemigen lépte át a magyar híradók szerkesztőinek ingerküszöbét. Így aztán, nálunk kevesen tudják, hogy ez a csoda megtörtént. Pedig a csoda nem túlzás. Ebben a videóban, a végén azt is láthatod, miért nem, hogy miként nézett ki a gép a kényszerleszállás után.

Izsma repülőterét kevesen ismerik. Oroszországban van, 1500 kilométerre Moszkvától északra, ezt a repteret dobta a gép a Polyarnyj reptérről (PYJ) Moszkva Domogyedovo (DME) felé tartó gép kapitányának, mint kényszerleszállásra alkalmas helyet. A gép ugyanis 10600 méteres magasságban elvesztette összes elektronikus rendszerét.  A bökkenő csak az volt, hogy a Komi köztársaságban található Izsma futópályája csak 1300 méter hosszú – egy Tu-154 es nek viszont normál esetben minimum 2200 méter beton kell a biztonságos földet éréshez. Ennél több egy elektromos rendszer nélkül repülő, fékszárnyak nélkül leszálló gépnek.

Ennek megfelelően a repülő túlfutott a pálya végén és a tajga növényzete állította meg a repülőt, amely ennek megfelelően össze is tört, de hála istennek nem gyulladt ki. Ráadásul mindenki megúszta sérülések nélkül.

 

Hat hónap munkájával, a téli tajgán a gépet teljesen helyreállították, és az március 24-én ismét a levegőbe emelkedett, mindössze 800 méter nekifutás után. Igaz, csak 11 tonna kerozinnal volt feltöltve, és a pilótákon kívál más nem volt a fedélzeten. Ruben Jesajan, kapitány 3600 láb magasan, kibocsátott futóművekkel, 420 kilométeres sebességgel repült el Ukhta repteréig, amely 25 percbe telt. Ott folytatják a javításokat és tesztnek vetik alá a repülőt. Szerinte, ha a terveknek megfelelően végrehajtják az előírt javításokat, a gép alkalmas lesz arra, hogy ismét utasokat szállítson.