Malév: már Váradi is leállította volna a 767-eseket. De miért nem tette?

Már tíz éve is le akarták állítani a Malév Boeing 767-eseit és megszüntetni a hosszú távú repülést, amely már akkor is évi több milliárdos veszteséget okozott a vállalatnak – legalábbis a cég könyvelése szerint. Az első menedzser, aki komolyan foglalkozott a nagygépek leállításával, Váradi József, a Wizz Air mai vezére volt. Nagyon határozottan hitte, hogy csak ezzel a lépéssel hatalmas veszteségtől szabadítaná meg a céget.

A politika befolyása, a szürke üzleti körök, vagy milyen okai lehettek arra, hogy végül mégsem lépte meg ezt a karakén lépést? Kiderül  A Malév-sztori című könyvből, amelyben Váradi József maga mesél a 2001-2003 közötti időszakról.

Annak, hogy maradtak a 767-esek, az volt az oka, hogy gazdaságilag kényszerpályán voltunk – emlékszik vissza a Wizz Air vezére a Maléves korszakra. A titok a pénzügyi konstrukciókban rejlett: míg a 737-eseket úgynevezett működtetési lízingbe vették korábban, vagyis azokat – kifizetve a karbantartást – minden további nélkül vissza lehetett adni, addig a Boeing 767-es nagygépek pénzügyi lízing konstrukcióban került a Malév flottájába.

– Ez azért volt nagyon kockázatos, mert nem volt meg benne a kilépés lehetősége arra az esetre, ha mégsem jönnek be a járatok – mesélte Váradi, hozzátéve: a repülők olyan irreális értéken voltak nyilvántartva a Malév könyveiben (a futamidőből még jó néhány év hátra volt), hogy a forgalomból való leírásuk önmagában akkora veszteséget okozott volna a könyvek szerint, amit már nem tudtunk volna lenyelni – magyarázza Váradi. Lényegében ez azt jelentette volna, hogy ha a gépeket kivezetik a cég könyveiből, az önmagában a cég csődjét okozta volna.

Érdemes visszaemlékezni: akkoriban úgy küzdött kétmilliárdot meghaladó üzemi veszteséggel a cég, hogy már megkímélte magát a további kudarcoktól a pekingi és a bangkoki járatok korábbi leállításával.