Végső búcsú: utoljára repül a Singapore Airlines 747-400 jumboja

 

747 SGD (szingapúri dollár), csaknem 150 ezer forint: ennyibe kerül a jegy, amely még ezekben a pillanatokban is kapható a Singapore Airlines történelmi, 747 és 748-as számú retúr járatára, amellyel végleg nyugdíjba küldik az egek királynőjét, a jumbót. A poszt mgejelenését követően hét órával száll fel az SQ utolsó 747-400-assal teljesített járata, a business jegy 2200 szingapúri dollárba kerül, s ezzel véget ér egy dicsőséges korszak a délkelet-ázsiai légitársaság történetében. Párhuzamosan azzal, hogy az Airbus A380 üzembe állításával 2007-ben elkezdődött egy új, a szuperjumbó korszaka: ma már 17 A380-ast üzemeltet a légitársaság, s evvel repül Frankfurtba, Londonba, Zürichbe és Párizsba is, hogy csak az európai célállomásokat említsük. 2012-t még három 747-essel kezdték, ma már csak egyet üzemeltetnek, amely egészen március végéig Melbourne és Szingapúr között járt, majd hamarosan az utolsó kereskedelmi járatára indul, Hong Kongba. Az ötcsillagos légitársaságok között is etalonnak számító Singapore, ahogy a repülésben csak két betűvel emlegetik, az SQ, bár nem köztudott, de a világ legnagyobb Boeing 747-es üzemeltetője. Története során összesen 56 Jumbo teljesített szolgálatot náluk, ebből 42 a legkecsesebb, a 747-400 “Megatop”.
1973-ban vették át az első két jumbót, amelyet mindössze három évvel a típus debütálása után rendeltek meg. Azt a modellt Super B-nek hívták, ma már a Skodát ismerjük meg erről a névről. 1973 és 1994 között 19 repülő rótta a tengeri mérföldeket Szingapúr és a világ nagyvárosai között, a Big Top névre hallgató 747-300-ast tíz évvel később 1983-ban állították be és 2001-ig összesen 15 repült a flottában, míg a 747-400 Megatop 1989-ben állt szolgálatba és repült egészen mostanáig. Ez a gép önmagában is történelem, hát még az SQ-nak, amelynek ez a típus tette lehetővé, hogy leszállás nélkül teljesíthesse a járatokat London és Szingapúr között.  Összesen negyvekettőt üzemeltetett ebből a gépből az SQ, s azért lehet rekorder, meg több olyan év is volt, amikor a jumbo különböző változataiból 53 szállította az utasokat. Most nyugdíjba vonuló 9V-SPQ lajstromjelű madárka 2001-ben érkezett a légitársasághoz.  Nem mellesleg, 13 747-400Freighter is repült a cégnél.
Tehát míg ma a szuperjumbó az SQ zászlóshajója, addig évtizedeken keresztül a jumbo volt az a gép, amelyen három osztályon minden luxust megkaptak a Singapore airlines utasai. Volt olyan gép, amelyik több, mint 35000 repült óra után ment nyugdíjba a SIN bázisról.  (Egy korábbi, Airbus A380-assal teljesített Zürich – Szingapú járat beszámolóját itt olvashatod.) Visszatérve a jumbóra, a kezdeti példányokon még a felső deck olyan kicsi volt, hogy az első osztály utasainak egy foteles klubot alakítottak ki, több millió liter francia pezsgő folyt ott el az évek során, de utas-székek nem voltak az emeleten. A Big Top felső deckje már kétszer akkora volt, így lehetővé vált, hogy ott egy dedikált business class-t alakítsanak ki, s ugyanez történt a megatop felső fedélzetén is.
Aki jegyet vesz az utolsó hongkongi járatra, számtalan ereklyét is kap ajándékba a légitársaságtól, amely híres a precizitásáról, a mintaszerű fedélzeti ellátásáról, a makulátlan kinézetű és ruházatú, s hihetetlen szépségű utaskísérőiről, s arról, hogy még a stewik ruhájának a színe is jelent valamit: azt, hogy milyen beosztásban, s milyen osztályú kabinban gondoskodnak az utasokról. Ha érdekel, milyen volt az SQ B747, nézd meg ezt a videót


747 SGD (szingapúri dollár), csaknem 150 ezer forint: ennyibe kerül a jegy, amely még ezekben a pillanatokban is kapható a Singapore Airlines történelmi, 747 és 748-as számú retúr járatára, amellyel végleg nyugdíjba küldik az egek királynőjét, a jumbót. A poszt mgejelenését követően hét órával száll fel az SQ utolsó 747-400-assal teljesített járata, a business jegy 2200 szingapúri dollárba kerül, s ezzel véget ér egy dicsőséges korszak a délkelet-ázsiai légitársaság történetében.

Párhuzamosan azzal, hogy az Airbus A380 üzembe állításával 2007-ben elkezdődött egy új, a szuperjumbó korszaka: ma már 17 A380-ast üzemeltet a légitársaság, s evvel repül Frankfurtba, Londonba, Zürichbe és Párizsba is, hogy csak az európai célállomásokat említsük. 2012-t még három 747-essel kezdték, ma már csak egyet üzemeltetnek, amely egészen március végéig Melbourne és Szingapúr között járt, majd hamarosan az utolsó kereskedelmi járatára indul, Hong Kongba. Az ötcsillagos légitársaságok között is etalonnak számító Singapore, ahogy a repülésben csak két betűvel emlegetik, az SQ, bár nem köztudott, de a világ legnagyobb Boeing 747-es üzemeltetője. Története során összesen 56 Jumbo teljesített szolgálatot náluk, ebből 42 a legkecsesebb, a 747-400 “Megatop”.


1973-ban vették át az első két jumbót, amelyet mindössze három évvel a típus debütálása után rendeltek meg. Azt a modellt Super B-nek hívták, ma már a Skodát ismerjük meg erről a névről. 1973 és 1994 között 19 repülő rótta a tengeri mérföldeket Szingapúr és a világ nagyvárosai között, a Big Top névre hallgató 747-300-ast tíz évvel később 1983-ban állították be és 2001-ig összesen 15 repült a flottában, míg a 747-400 Megatop 1989-ben állt szolgálatba és repült egészen mostanáig. Ez a gép önmagában is történelem, hát még az SQ-nak, amelynek ez a típus tette lehetővé, hogy leszállás nélkül teljesíthesse a járatokat London és Szingapúr között.  Összesen negyvekettőt üzemeltetett ebből a gépből az SQ, s azért lehet rekorder, meg több olyan év is volt, amikor a jumbo különböző változataiból 53 szállította az utasokat. Most nyugdíjba vonuló 9V-SPQ lajstromjelű madárka 2001-ben érkezett a légitársasághoz.  Nem mellesleg, 13 747-400Freighter is repült a cégnél.

Tehát míg ma a szuperjumbó az SQ zászlóshajója, addig évtizedeken keresztül a jumbo volt az a gép, amelyen három osztályon minden luxust megkaptak a Singapore airlines utasai. Volt olyan gép, amelyik több, mint 35000 repült óra után ment nyugdíjba a SIN bázisról.  (Egy korábbi, Airbus A380-assal teljesített Zürich – Szingapú járat beszámolóját itt olvashatod.) Visszatérve a jumbóra, a kezdeti példányokon még a felső deck olyan kicsi volt, hogy az első osztály utasainak egy foteles klubot alakítottak ki, több millió liter francia pezsgő folyt ott el az évek során, de utas-székek nem voltak az emeleten.

A Big Top felső deckje már kétszer akkora volt, így lehetővé vált, hogy ott egy dedikált business class-t alakítsanak ki, s ugyanez történt a megatop felső fedélzetén is. Aki jegyet vesz az utolsó hongkongi járatra, számtalan ereklyét is kap ajándékba a légitársaságtól, amely híres a precizitásáról, a mintaszerű fedélzeti ellátásáról, a makulátlan kinézetű és ruházatú, s hihetetlen szépségű utaskísérőiről, s arról, hogy még a stewik ruhájának a színe is jelent valamit: azt, hogy milyen beosztásban, s milyen osztályú kabinban gondoskodnak az utasokról. Ha érdekel, milyen volt az SQ B747, nézd meg ezt a videót!

 

Ha tetszett a post:

Légyszi kattints ide és lájkold a blog Facebook oldalát! Így a FB-n is tudsz kommentelni, látod a bejegyzéseket és részt vehetsz a hamarosan szerveződő játékokban, repülős relikviákért, repjegyekért!